Az élet színes könyve

Van egy nagy, színes könyv valahol,

Melyet talán az angyalok vezetnek.

Tartalmat a te életed ad,

Minden oldalnak, minden fejezetnek.

Gyermekkorod színe a fehér,

Mert ártatlanul jöttél le a földre.

A szívedben meggyújtott gyertya,

Ragyog, fénylik, ott belül mindörökre.

Tarka és színes az ifjúság,

Sok piros betű a boldog szerelem.

Kék a jóság, arany az öröm,

Zöld a reménység, a béke, türelem.

A szenvedés betűje lila,

Komor és fekete színe a gyásznak.

Az üres lapok sorakoznak,

És mind-mind a te életedre várnak.

Lehetnek itt olyan oldalak,

Amelyeket szürke betűkkel írtak.

Mikor megbántottál másokat,

És ezért még az angyalok is sírtak.

A megbánás ezüstös fénye,

Minden szürke oldalon átragyog.

S a szeretet, mit adsz magadból,

Könyvedben a legfőbb, legnagyobb dolog.

David Kracov alkotása: Az élet könyve

Mosolygó, fáradt kívánság

Dsida Jenő: Mosolygó, fáradt kívánság

Jó volna ilyen édes-álmoson

ráfeküdni egy habszínű felhőre,

amíg az égen lopva átoson.

Leejtett kézzel, becsukott szemekkel

aludni rajta, lengve ringatózni

acélkék este, biborfényű reggel.

Felejtve lenne minden lomha kin,

álmot súgna illatosan ágyam:

vattás-pihés hab, lengő grenadin.

És az Isten sem nézne rám haraggal,

csak mosolyogva suttogná a szélben:

Szegény eltévedt, fáradt kicsi angyal.

Békés, Boldog karácsonyt!

Nyolczas Péterné Marcsi: Karácsonyeste

Karácsony este ha hullna a hó,

az lenne gyönyörű, az lenne jó.

Karácsony este, ha szelídülne a szó,

az lenne kedves, az lenne megható.

Karácsony este, ha mindenki mosolyogna,

félretenné a gondokat, és nem szomorkodna.

Karácsony este csak állnánk a fa előtt,

s nem gondolnánk arra, mi lesz, mi volt azelőtt.

Nem emlegetnénk, mit csinált, vagy mit nem a jámbor,

csak arra figyelnénk, hogy itt áll előttünk a jászol.

Benne a kis Jézus, ki most született a mából.

Legalább karácsony este tudjunk őszintén boldognak lenni,

egymásra nevetni, megilletődve ölelni.

S míg átsuhanna felettünk az angyal szárnya,

csak hullna a hó szép csendesen a békés világra.

Forrás: poet.hu

Kép: blingee.com

Kép: animateit.net

Édesanya

Egyszer egy gyermek megszületni készült, és így szólt az Istenhez:
"Azt beszélik, holnap leküldesz a Földre, de hogyan fogok élni ott, hisz kicsi és védtelen vagyok?"
Isten azt válaszolta:
"A sok angyal közül kiválasztottam neked egyet, aki várni fog téged és vigyázni rád!"
-"De itt a mennyországban nem csinálok mást, csak énekelek és mosolygok. Erre van szükségem, hogy boldog lehessek."-mondta a gyermek.
Isten így felelt:
"Az angyalod mindennap fog énekelni neked, és érezni fogod a szeretetét, és boldog leszel!"
"És hogyan fogom megérteni az embereket, ha nem értem a nyelvüket?"- kérdezte a gyermek
"Az könnyű! Az angyalod megfogja tanítani neked a legszebb és legédesebb szavakat, amiket valaha is hallani fogsz, és az Angyalod türelemmel és gondossággal meg fog tanítani beszélni"- válaszolta az Isten.
A gyermek felnézett Istenre és így szólt:
"És mit fogok tenni, ha veled akarok majd beszélni?"
Isten rámosolygott a kisdedre és azt mondta:
"Az Angyalod össze fogja tenni a kezeidet, és megtanít imádkozni."
A gyermek kissé szomorúan folytatta:
"Úgy hallottam, hogy a földön rossz emberek is vannak. Ki fog engem megvédeni tőlük?"
Isten megölelte a gyermeket és azt válaszolta:
"Az Angyalod óvni fog téged akkor is, ha az az élete kockáztatásával is jár"
A gyermek elszontyolodva nézett maga elé és így szólt:
"De mindig bánatos leszek, mert nem láthatlak téged!"
Isten ismét megölelte a gyermeket:
"Az Angyalod mindig beszélni fog neked rólam,és megfogja mutatni, hogyan juthatsz vissza hozzám, habár én mindig melletted leszek!"
Ekkor, bár nagy békesség volt a mennyben, már hallani lehetett a földi hangokat. A gyermek sietve kérdezte:
"Istenem, ha most mennem kell, kérlek áruld el nekem az Angyalom nevét!"
"Egyszerűen így fogod hívni: "ÉDESANYA"

A nő

Amikor Isten a nőt teremtette, késő estig dolgozott a hatodik napon.
Egy angyal arra járt, és megkérdezte:
-Miért töltesz annyi időt ezzel?
És az Úr azt felelte:
- Láttad az összes specifikációt, aminek meg kell felelnem, hogy megformáljam őt? Mosható legyen, de ne legyen műanyag.
Több, mint kétszáz mozgó alkatrészből áll, melyek mindegyike cserélhető kell, hogy legyen és mindenféle étellel működnie kell, képesnek kell lennie egyszerre több gyermeket a karjában tartani, megölelni őket úgy, hogy az meggyógyítson mindent, a lezúzott térdtől a széttört szívekig, és mindezt mindössze két kézzel.
Az angyalra mindez mély benyomást tett.
- Csak két kéz... Lehetetlen! És ez a standard modell?!! Túl sok munka ez egy napra...várj holnapig, és fejezd be őt reggel!
- Nem. - mondta az Úr - már annyira közel vagyok, hogy befejezzem ezt a teremtményt, mely szívem legkedvesebbje lesz. Meggyógyítja magát, ha beteg, és egy nap 18 órát tud dolgozni.
Az angyal közelebb jött, és megérintette a nőt. - De Uram, olyan puhának teremtetted őt.
- Igen, puha - mondta az Úr - de erősnek is alkottam. - El sem tudod képzelni, mit elvisel és legyőz.
- Tud gondolkodni? - - kérdezte az angyal.
Az Úr azt felelte:
- Nemcsak gondolkodni tud, de érvelni és egyezkedni is.
Az angyal megérintette a nő arcát....
- Uram, úgy tűnik, a teremtmény ereszt! Túl sok terhet róttál rá!
- Nem ereszt... Ezek könnyek - javította ki az Úr az angyalt.
- Az mire való? - kérdezte az angyal.
És mondá az Úr:
- A könnyekkel fejezi ki bánatát, kételyeit, szeretetét, magányosságát, szenvedését és büszkeségét.

Ez igen nagy hatást tett az angyalra:
-Uram, te zseniális vagy! Mindenre gondoltál. A nő valóban csodálatos!