2011. december 31., szombat

Boldog Új Évet!

Eljött a nap, mely lezár egy évet,
a jövőtök rejtsen sok boldogságot és szépet!
Álmotok s vágyatok valóra váljon,
Mindenkire Boldog Új esztendő várjon!

Ballag már az esztendő, vissza vissza nézve,
nyomában az öccse jő, vígan fütyörészve.
Beéri az öreget, s válláról a terhet
legényesen leveszi, pedig még csak gyermek.
Lépegetnek szótlanul, s mikor éjfél eljő
férfiasan kezet fog múlttal a jövendő.
Boldog új Esztendőt!



Egy angyalt küldök néked,
Tegye szebbé életed,
Tegyen pénzt a zsebedbe,
Vigyen boldogságot a szívedbe,
Vegyenek körül barátok,
Boldog Új Évet Kívánok!

Itt az új év, új jót hozzon,
régi jóktól meg ne fosszon,
de ha az új jót nem is hozhat,
vigye el a régi rosszat!
Boldog Új Évet Kívánok!



Bort, búzát, békességet, sötétségben fényességet!
Új esztendő újat hozzon, régi jótól meg ne fosszon.
Ki barát volt, az maradjon, ki elindult az haladjon.

Örömöd sok legyen, bánatod semmi
segítsen az Isten boldognak lenni.
Legyél mindig vidám, örülj minden szépnek
így kívánok nektek boldog új évet!




Eldöcögött már az ó-év szekere,
Ez a szekér sok-sok gonddal volt tele.
Pusztuljon hát nyikorogva-zörögve,
Búját-baját felejtsük el örökre.
Asztalunkon mindig legyen friss kenyér,
Jó anyámnak mosoly legyen két szemén.
S a Jó Isten, kit félünk és imádunk,
Áldja meg két szent kezével családunk.

2011. december 30., péntek

Elszálltak az évek - Mary Zsuzsi

Mary Zsuzsi egyik utolsó dala nagyon szép búcsúdal:



Mögöttünk hagytunk sok-sok évet
Nem csak a boldogságról szólt
Ma már emlékek és kincsek
Féltem nagyon
Gyermekünk szemében álmok
Nem látja senki más talán
Csalódni fog, de lesz majd boldog
Sors, ne bántsd

Elmúltak az évek, nem zavar csend
A nyugalom karjába zár minket
Elszálltak az évek, már nem fáj a csend.
A nyugalom karjába zár, úgy ringat el.


Gyorsan szálltak el az évek
Itt az álmom erről szólt
Gyermekeink gyermekére
Büszkék vagyunk.
Nem is kérnék újra többet
Minden így volt szép és jó.
Hatvanon túl minden percet
Féltek nagyon.

Elmúltak az évek, nem zavar csend
A nyugalom karjába zár minket
Elszálltak az évek, már nem fáj a csend.
A nyugalom karjába zár,

Elmúltak az évek, nem zavar csend
A nyugalom karjába zár minket
Elszálltak az évek, már nem fáj a csend.
A nyugalom karjába zár, úgy ringat el.

~~~~~

2011. december 27., kedd

Megbocsátás....

Egy tanár, minden diákjának azt a feladatot adta fel a következő hétre, hogy vegyenek egy karton dobozt és az elkövetkező héten minden egyes személyért, aki bosszúságot okoz nekik, akiket nem szívlelnek és akiknek nem tudnak megbocsátani, tegyenek be a ládikóba egy barackot, melyre tegyenek egy címkét is az illető személy nevével.

Egy héten keresztül ezt a ládikót a hallgatóknak magukkal kellett cipelniük állandóan, otthonukba, az autójukba, az órákra, még éjszaka is ágyuk mellé kellett helyezniük azt.
A hallgatóknak szórakoztatónak tűnt az elején a feladat és mindannyian buzgón írták a neveket, melyek gyermekkoruktól kezdve eszükbe ötlöttek.
Ezután, lassan-lassan, amint múltak a napok, a hallgatók újabb neveket írtak a listára, olyan emberek neveit akikkel naponta találkoztak és úgy tűnt, megbocsáthatatlanul viselkedtek velük szemben...

Feltűnt nekik időközben, hogy a ládikó egyre súlyosabbá válik.

A hét elején beletett barackok kezdtek ragacsos masszává rothadni, elviselhetetlen bűzt árasztva és a rothadás gyorsan átterjedt a többi barackra is. Nehéz problémát okozott az is, hogy kötelesek voltak állandóan magukkal hordani ezt, vigyázzanak arra, nehogy az üzletekben, az autóbuszban, az étteremben, találkozón, ebédlőben, fürdőben felejtsék azt, főképp mert minden egyes hallgató neve és lakcíme valamint a kísérlet témája rá volt írva a ládikóra. Ráadásul, a karton doboz is kezdett szétbomlani, siralmas állapotba kerülve: nehezen cipelve súlyos terhét.

Mindannyian gyorsan és világosan megértették a leckét, amit a tanár megpróbált elmagyarázni nekik a hét végén, vagyis, annak a ládikónak a súlya, amit egy héten keresztül magukkal cipeltek, csupán a magunkkal cipelt spirituális nehézség súlyát képviseli, akkor amikor gyűlöletet, irigységet, más személyek iránti megvetést cipelünk magunkban.

 

Gyakran azt hisszük, hogy kegyelmet gyakorolunk másoknak megbocsátva.
A valóságban azonban, ez a legnagyobb szívesség, amit ÖNMAGUNKNAK tehetünk!


2011. december 24., szombat

Ady Endre: Karácsony




Ady Endre: Karácsony

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.


Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Oda haza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna mindent, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.


Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna
Óh de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege,
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra… 



2011. december 23., péntek

Áldott Karácsonyi Ünnepket!

 Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!






Csendes éj! Szentséges éj!
Mindenek nyugta mély;
Nincs más fenn, csak a Szent szülepár,
Drága kisdedük álmainál,
Szent Fiú, aludjál, szent Fiú aludjál!

Csendes éj! Szentséges éj!
Angyalok hangja kél;
Halld a mennyei halleluját,
Szerte zengi e drága szavát,
Krisztusunk megszabadít, Krisztusunk megszabadít!

Csendes éj! Szentséges éj!
Szívünk örülj, higyj, remélj!
Isten Szent Fia hinti reád,
Ajka vigaszt adó mosolyát,
Krisztusunk megszületett, Krisztusunk megszületett!




2011. december 22., csütörtök

Advent idején





Advent idején

Advent van, s átjárja lelkem a szeretet és az emlékezés.
Rájövök ismét-tán ezredszer-, hogy szépen élni gyakran túl kevés.
Szeretni szóban és tettekben, hinni, remélni szüntelen.
Táplálni kell mosollyal, öleléssel, hogy emléked hibátlan legyen.

Most visszarepülök gondolatban gyermeki önmagamba újra…
látom, amint kályha mellett nagyanyám fagyos lábujjamat gyúrja.
Hársfa teát tölt poharamba- „Idd meg! Nem fogsz fázni majd!”
Átmelegedett testem, valóban s én azt hittem a tea tette azt .

Ma már tudom, tőle volt meleg. Ölelés, szeretet, gondoskodás
ezek voltak mitől az a „jó” a testem és lelkem járta át.
Ez adta azt a boldog érzést, mi ma is rám tör, ha a múltba révedek.
Hiánya -így advent idejében- fájón kéri vissza az elmúlt éveket .

Emlékszem a finom illatokra, ami a konyhát járta át,
mikor sült a finom mézes, és a lágyan foszló mákos kalács.
Arca piros volt az izgalomtól, mikor a szobába engedett,
csilingelt egy üvegpohár szélén: „Itt az Angyalka! Megjelent!”

Futottunk mind a fenyő köré, ámultunk, örültünk nagyon.
Ezt a boldog érzést gyermekeimnek minden karácsonykor átadom.
Már sokadszor töltjük el nélküle a karácsony szent ünnepét,
de lelkemben ott mosolyog képe, ahogy átöleli a gyermekeit.

Mert az ünnep attól sokkal szebb lesz, ha gyertyafényben rá emlékezünk
s tudom - onnan fentről ő is nézi: Ugye mindenkit szeretünk?
Jusson szép szóból bárkinek!Simogató, ölelő kezekből,
mosolytól csillogó szemekből áradó tűz gyújtson fényeket!

Muzsika szálljon a gyermek kacajból, áhítat járja át a lelkeket!
A szeretetet, mit tőle tanultunk naponta adjuk át mindenkinek.

Drága Advent köszöntünk, Lelkünk téged epedve várt,
Hajnalfényed közöttünk hintsen szerte arany sugárt.


Szép Adventet!

*****

2011. december 9., péntek

Családtörténet

A minap kaptam a levlistán az alábbi "családi történetet", úgy gondolom érdemes közzé tennem, talán másnak is szerezhetünk vele néhány derűs percet, és újra rádöbbenhetünk milyen csodálatos a magyar nyelvünk:

A Tál család 

Tudjátok, hogy hány tagja van a mi családunknak ?

Először is itt van az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak változtatni. A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.
Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál, meg annak a testvére Lamen Tál várni akar vele még egy évet.
Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi családunk pontosan olyan legyen, mint az összes többi.
A kényeskedő Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbálnak elkábítani mindenkit.
De azért nem minden családtag rossz.  
Asszisz Tál rokonunk például kifejezetten segítőkészen intézi az ügyes-bajos családi ügyeket. Ros Tál és Szelek Tál viszont már nem mindenben vesznek részt szívesen.
A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi hozzájárulására mindig lehet számítani, csak az a zsugori öccse, Limi Tál folyton igyekszik visszafogni adakozó kedvét.
A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a családot különféle rendezvényeken. Az elkötelezett Agi Tál nővérem élen jár a meggyőzésben, de Reflek Tál igyekszik folyton ellentmondani neki.  
Medi Tálhoz bármikor fordulhatunk átgondolt és megnyugtató tanácsokért.
Szalu Tál unokaöcsém éppen katonaidejét tölti a hadseregben.
Bevásárolni Kós Tál nagynéném szokott a piacon, mert ő mindig tudja, hogy mi mennyibe kerül, és általában Lici Tál is elkíséri, mert nagyon szeret alkudozni a kofákkal.
A kitűnő hanggal megáldott Kán Tál folyton dalol, zenész fivére Trombi Tál pedig hangszeren kíséri (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel velük.)
Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál külföldre távozott, a kilencven éves Exi Tál néni pedig végelgyengülésben hunyt el. Őt az utolsó időkben már csak Ágy Tál vigasztalta.


(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?) 

2011. december 8., csütörtök

Advent

Advent idejére egy nagyon szép prezentáció





Ágh Tihamér: Adventkor

Ködös hajnal – órák, tejszínű reggelek, a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap sugárnyalábja felhőtlen megakad.

Az ősz lassan lépked, majd télbe borul és ahogy megvirrad, be is alkonyul…
Este tompa fények remegnek az utcán, megtörnek a tócsák fodródozó foltján.

De a hétköznapok bágyadt szürkesége nem törheti meg azt, ami bennünk béke. Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent, boldog Jézus – várás…


Viccek

Balesetnél a riporter nem tud a balesetet okozó jármű közelébe férkőzni, ezért elkezd kiabálni:
- Utat kérek, utat kérek, az áldozat fia vagyok!!!
A tömeg mosolyogva utat nyit neki, és ekkor meglátja,hogy az út közepén vérében fekszik...
...egy elütött szamár.


Móriczka megkérdezi az apját:
- Apa, engem tényleg a gólya hozott?
- Igen, kislányom.
- És anya szép volt?
- Igen.
- Akkor miért a gólyát dugtad meg?


Mi lesz, ha kihal a női nem?
- ???
- Globális felmelegedés


Pistike az anyukájának:
- Anyu, az apu megint be van rúgva.
- Miből gondolod, kisfiam?
- Mert megint a tükröt borotválja.


- Mennyibe kerül majd a kép? - kérdezik a fotóstól.
- Azt csak a felvétel után mondom meg. Most szeretném, ha mosolyognának...


A válóperes tárgyaláson a bírónő megkérdi a férjet:
- És miért akar elválni?
- Mert a feleségem egy kurva.
- Ha jól értettem, durva?
- Nem, hanem kurva, "k"-val, mint "kegyed"!


- Hogy hívják a guberálos cigányt?
- ?
- Túró Rudi!


Mi a különbség a ha-ha és a hű-ha között?
- ?
- 15 centi.


A hóesés olyan, mint az új férfi az ágyban. Nem tudod meddig tart és hány centis lesz!


- Anyu, anyu, tudom, hogyan lesz a kisbaba! - mondja az ötéves kislány az anyukájának.
- Na, hogyan?
- Úgy, hogy a kisfiú beleteszi a himbilimbijét az előtte térdelő kislány szájába!
- Nem kislányom, a kisbaba nem így lesz. Így a fizetésemelés, az új bunda és az ékszerek lesznek...

2011. december 4., vasárnap

2011. december 3., szombat

Autós viccek

-Uram - állítja le a járőr az autóst -, ötszáz forintot kérek, mert túllépte a hatvanat.
-Mi a fene? Most már a koráért is megbüntetik az embert?

*****

Azt kérdezik az új autó boldog tulajdonosától:
- Na, és, hogy megy a vezetés?
- Csak amúgy sakkosan.
- Hogy-hogy sakkosan?
- Hát hol egy gyalogot ütök el, hol egy futót.


2011. december 2., péntek

Gyönyürű őszi képek csodálatos dallamok kiséretében

Ezekben a ködös, borús napokban jól esik ilyen vidám őszi képeket nézni és elábrándozni a szép dallamok kiséretében....



2011. november 30., szerda

Jugoszláv krémes

Találtam egy nagyon egyszerű és finomnak tűnő receptet, gondoltam ezt ki kell próbálnom, mit mondjak, érdemes volt :)

Jugoszláv krémes

Hozzávalók:
Tésztához:

* 5 tojás
* 20 dkg cukor
* 20 dkg liszt
* 10 dkg darált dió
* 1/2 ek őrölt kávé
* 5 ek étolaj
* 1 tk sütőpor
* csipet só

Krémhez:

* 3 dl tej
* 1 cs vaníliás pudingpor
* 1 ek liszt
* 15 dkg cukor
* 1 cs vaníliás cukor
* 15 dkg vaj

Mázhoz:

* 10 dkg étcsoki vagy tortabevonó
* 1-2 ek étolaj

Elkészítés

1. A tojások fehérjét kemény habbá verjük a sóval, majd hozzáadjuk a cukrot, amivel tovább verjük.
2. Beletesszük a tojássárgákat, sütőport, étolajat, és már csak éppen addig verjük, amíg egynemű lesz.
3. Végül óvatosan a habba keverjük a lisztet, kávét, és a darált diót, de ezt már nem géppel, csak kanállal.
4. Kivajazott, lisztezett tepsibe simítjuk, és tűpróbáig sütjük, majd kihűtjük.
5. A pudingport összekeverjük a liszttel és a tejjel, és sűrűre főzzük. Még forrón belekeverjük a cukrot, és teljesen kihűtjük.
6. A kihűlt pudingot habosra keverjük a puha vajjal. Megkenjük a piskótát krémmel, tetejét pedig csokimázzal vonjuk be.
7. Szeletelés előtt egy éjszakán át hagyjuk dermedni.

A receptet itt találtam



Megjegyzés:
én nagy gáztepsiben sütöttem, és a kisült tésztát  középen ketté vágtam, az egyik felére kentem a krémet, a másik felét pedig ráborítottam, a tetejére csak porcukrot hintettem, mert épp nem volt itthon sem étcsokim, sem tortabevonóm, így is nagyon finom, érdemes elkészíteni!


2011. november 28., hétfő

Viccek

A szőke nő repülővel utazik, másodosztályra szól a jegye, de ő mégis az első osztályra ül. Szól neki a stewardess, hogy ez nem jó, üljön át a másodosztályra. De ő marad, neki ott nagyon jó. Majd a másodpilóta is rászól, hogy legyen szíves átülni a másodosztályra, de a szöszi ekkor sem hajlandó, ő ott nagyon jól érzi magát. Végül a kapitány odasúg valamit a fülébe, erre felpattan, hogy miért nem így mondták neki, és átmegy. Megkérdezik a többiek, mint mondott neki:
- Azt, hogy az első osztály nem New York felé megy!!!


A szőke nő nyaralni megy a barátjával. Pár nap múlva küld egy sms-t a barátnőjének: "Folyamatosan esik az eső, nem tudjuk fölfeldezni a várost, egész nap a szobában gubbasztunk."
A válasz: "Azt értem, hogy esik az eső, és nem tudjátok fölfedezni a várost. De mi az a gub?"


Bemegy 2 szőke nő a McDonald's-ba. Mondja az egyik:
- Kérnék egy shaket (séket).
Mire a másik:
- Én meg kérnék egy astalt.


A szőke nő akar a férjének egy harcikutyát.Elmegy a kereskedésbe,és azt mondja az eladónak:
- Szeretnék a férjemnek egy harcikutyát.
Az eladó mutat neki egy 10 cm magas és 30 cm hosszú kiskutyát.
- Dehát ez nem is harcikutya.
Az eladó mondja:
- Harcikutya, kuka!
A kutya darabokra tépi a kukát.
A nő elámul.
Figyeljen:
- Harcikutya,kanapé!
A harcikutya 1 cm-es darabokra tépi a kanapét.
A szőke nő hazaviszi. Megmutatja a férjének.
Mire a férj:
- Ez harcikutya, faszom.


Mit teszel, ha egy szöszi neked dob egy szöget?
- ???
- Futsz, mert a gránát még nála van...


A szőke nő elégedetlenül megy vissza a könyvtárba és panaszolja:
- Ebben a regényben túl sok a szereplő és túl kevés a történet!
Erre a könyvtáros:
- Akkor már tudom, hogy ki vitte el a telefonkönyvünket.


Szőke nő a pénztárgépnél:
- Hé, Laci! Hogy kell lenullázni ezt a gépet?
- Nyomd meg hosszan a "C" betűt!
- Laccccccccci. Most meg mért nem működik?


Két szőke nő beszélget:
- Szerinted a Hold vagy Florida van messzebb?
- Te hülye vagy? Látod innen Floridát?

2011. november 27., vasárnap

Ha jobban lennék, kettõ lenne belõlem

Egyszer érdemes elolvasni, talán elgondolkodni is róla...

Sándor olyan srác volt, aki tényleg meg tudott őrjíteni.
Mindig jókedvű volt és mindig tudott valami pozitívat mondani.
Ha valaki megkérdezte, hogy, hogy van, azt válaszolta:
"Ha jobban lennék, kettõ lenne belõlem." Született optimista volt.
Ha valamelyik ismerősének rossz napja volt, Sándor azt mondta neki, hogy a helyzet pozitív oldalát kell néznie.
Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt mondtam:
"Ezt egyszerûen nem értem. Nem gondolkozhatsz mindig pozitívan. Hogy csinálod ezt?"
Sándor azt válaszolta:
"Ha reggel felkelek, azt mondom magamnak:
Két lehetőséged van.
Választhatsz, hogy jó- vagy rosszkedvű akarsz-e lenni.
Minden alkalommal,ha történik valami, magam választhatok, hogy elszenvedője legyek a helyzetnek, vagy tanuljak belőle.
Minden alkalommal, ha odajön valaki hozzám, hogy panaszkodjon, elfogadhatom a panaszkodását vagy felhívhatom a figyelmét az élet szépségeire.
Én a pozitív oldalt választottam."
"Jó, rendben, de ez nem olyan egyszerű." - szóltam közbe.
"De, egyszerű." - mondta Sándor - "az élet csupa választási lehetőségbõl áll. Te döntöd el, hogyan reagálsz a különböző helyzetekben. Választhatsz, hogy az emberek hogyan befolyásolják a hangulatod.
A mottóm: te döntöd el, hogy hogyan éled az életed."
Elgondolkoztam Sándor szavain. Rövid idővel később elhagytam a Vagon gyárat, hogy önálló legyek.
Szem elől tévesztettük egymást, de gyakran gondoltam rá, ha úgy döntöttem, hogy élek.
Néhány évvel később megtudtam, hogy Sándor súlyos balesetet szenvedett.
Leesett egy kb. 18 méter magas toronyról. 18 órás műtét és sok hetes intenzív ápolás után Sándort elbocsátották a kórházból fémtámaszokkal a hátában.
Mikor meglátogattam, megkérdeztem, hogy érzi magát.
Azt válaszolta: "Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem. Szeretnéd látni a sebemet?"
Lemondtam róla, de megkérdeztem, hogy mi játszódott le benne a baleset pillanatában.
"Nos, az első, ami átsuhant az agyamon az volt, hogy a lányom - aki pár hét múlva jön világra - jól van-e? Mikor pedig a földön feküdtem, emlékeztem, hogy két lehetőségem van: választhattam, hogy élek vagy meghalok."
"Féltél? Elvesztetted az emlékezeted?" akartam tudni.
Sándor folytatta:
"Az ápolók valóban jó munkát végeztek. Végig azt mondogatták, hogy jól vagyok. De mikor begurítottak a sürgősségire, láttam az orvosok és nővérek arckifejezését, ami azt jelentette: 'Halott ember.' És tudtam, hogy át kell vennem az irányítást."
Mit csináltál?" - kérdeztem tőle.
Nos, mikor egy felvételis nővérke hangosan megkérdezte, hogy allergiás vagyok-e valamire, igennel válaszoltam.
Az orvosok és nővérek csöndben várták a válaszom.
Mély levegőt véve visszaordítottam: 'A gravitációra!'
Mialatt az egész csapat nevetett, elmagyaráztam nekik: az életet választottam.
Tehát úgy operáltak meg, mint ha élő lennék és nem halott."
Sándor a tehetséges orvosoknak köszönhetően maradt életben, de csodálni való hozzáállásával is.
Tőle tanultam meg, hogy mindennap lehetőségünk van választani, teljes életet élni. Hozzáállás kérdése minden.
Ezért ne aggódj amiatt, mi lesz holnap.
Mindennap van elég, ami miatt aggódhatsz. És a ma az a holnap, ami miatt tegnap aggódtál."

2011. november 26., szombat

Flash Webalbum

Ma találtam ezt a Web Albumot, ahol ingyen tárolhatjuk a flash képeinket.
A feltöltött képeket megoszthatjuk barátainkkal, és az egész világgal is, de privátként is tárolhatjuk, ahol csak mi férhetünk hozzá.

Lehetőségünk van kóddal weblapokba beágyazni:


Fontos, hogy csak SWF formátumban lehet feltölteni!

Ma illetve holnap reggel 9 óráig a Giveaway-ningyen letölthető a Photo Flash Maker 5.40. - Ide érdemes gyakran benézni, mert minden nap valami új programot lehet ingyen megszerezni, amiért egyébként fizetni kellene.


2011. november 24., csütörtök

Lalibá' lovas-oktató beszólásai

- Látják azt a csoportot a korlát mellett? Azok nem lovagolni jöttek,hanem magukon röhögni. Úgyhogy szedjék össze magukat!

- Lovat láttak már? És miről ismerték föl? Hogy röfogött? Hát elárulom, az nem az volt. Vagy amikor meglátta magukat, attól félrebeszélt.

- Maguk egy óráért befizettek ötezer forintot. A ló ingyen csinálja. És ahogy magukat elnézem, ő jár rosszabbul.

- A szeme a feje elülső részén található, ezért előrefelé jobban lát. Amelyik minden oldalra egyformán lát, az a vak ló.

- Hátul két lába van, ezekkel fut, elöl kettő, ezekkel fékez, és mind a négy patában végződik. Így lehet megkülönböztetni az asztaltól.



- Mint látják, mindegyik patajára patkót szögeltünk. Ez nagyon praktikus, mert ha valakit megrúg, az nem tud utána reklamálni.

- Látják a ló hátán a nyerget? Őseink alatta puhították a húst. Maguk felette fogják.

- A ló elöl harap, hátul rúg, ezért a közepén szállunk föl rá.

- Segítsen neki, emelje a lábát! Úgy, most lendítse föl! Most egy kicsit pihenjenek, míg én kiröhögöm magam.

- Egyikük szálljon le, vagy maga, vagy a majré!

- Üljön már lazábban! Ahogy így elnézem, a merevgörcs magánál volt ipari tanuló.

- Hogy ül a lovon?! Maga jobboldali?

- Magának hogy áll a lába? Hogy a kedves nagymamától örökölte? Nem létezik, már régen kihalt volna a családjuk.

- Látja ezt a szíjat? Kapaszkodjon bele! Az a fék, de itt mi kantárnak hívjuk. Ha meghúzza, a ló lassít. Ha erősen húzza, a ló megáll. Ha nagyon erősen megrántja, akkor a ló hanyatt esik, és maga lesz alatta.

- Ne remegjen már annyira, eltöri a ló gerincét. Mit csodálkozik? Igen, van gerince, nem politikus az!

- Ezt hívják kényszerleszállásnak. Elég alapos talajlazítást végzett!

- Igaza van, a csúcson kell abbahagyni! Tisztelem a tudományos érdeklődését, de abban a susnyásban nem fog találni ritka növényfajt. Majd ha a ló visszafelé jön, megint felszállhat.

- Ahogy látom, maga legalább egy hétig nem fog ülősztrájkot kezdeni.

2011. november 23., szerda

Nincs jó és rossz, csak tapasztalás - kinai mese

Egy öreg kínainak olyan csodálatos fehér lova volt, hogy az ország leggazdagabbjai irigykedtek rá. Valahányszor sok pénzt ajánlottak fel neki a lóért cserébe, az öregember így válaszolt:
– Ez a ló sokkal többet jelent nekem, mint egy állat, ő inkább barát, nem adhatom el.

Egy napon a ló eltűnt. Az üres istálló előtt összegyűlt szomszédok már mondták is a véleményüket:
– Te szerencsétlen bolond, sejteni lehetett, hogy el fogják lopni tőled ezt az állatot! Miért nem adtad el? Micsoda balszerencse!
A paraszt azonban óvatosabb maradt:
– Ne túlozzunk, mondjuk csak azt, hogy a ló nincs az istállóban! Ez tény. Minden más csak a ti értékelésetek. Hogyan lehetne tudni, hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség? A történetnek csak egy töredékét ismerjük. Ki tudja, mi fog történni?

Az emberek kinevették az öregembert. Jó ideje már bolondnak tartották.
Két héttel később visszajött a fehér ló. Nem lopták el, egész egyszerűen csak elszabadult, és mintegy tizenkét vadlóval együtt tért vissza kiruccanásáról.
A falusiak újra összegyűltek:
– Igazad volt, nem szerencsétlenség, hanem áldás, ami történt!
– Én ezt azért nem mondanám. Elégedjünk meg csak annyival, hogy a fehér ló visszajött. Hogyan tudhatnám, hogy ez szerencse-e vagy baj? Hiszen ez csak egyetlen fejezet. Meg lehet ismerni egy könyv tartalmát egyetlen mondat elolvasása után?

A falusiak szétszéledtek, meg voltak győződve arról, hogy az idős ember összevissza beszél. Kapni tizenkét gyönyörű lovat minden kétséget kizáróan égi ajándék. Hogyan is lehetne ezt tagadni?
A paraszt fia elkezdte a vadlovak betörését. Az egyik levetette magáról és összetaposta.
A falubeliek ismét eljöttek, hogy elmondják a véleményüket:
– Szegény barátunk, igazad volt! Ezek a lovak nem hoztak neked szerencsét. Lám most egyetlen fiad nyomorék lett. Ki segít majd neked idős napjaidban? Igazán sajnálatraméltó vagy!

– Ne szaladjatok ennyire előre – válaszolta nekik a paraszt. – A fiam nem tudja többé használni a lábát, ez minden. Ki tudja megmondani, mit hoz ez majd nekünk? Az élet apránként mutatkozik meg, senki nem tudja megmondani a jövőt.

Nem sokkal később kitört a háború, és a falu összes fiatalemberét besorozták, kivéve a nyomorékot.

– Öregember – panaszkodtak a falubeliek –, igazad volt, a fiad ugyan nem tud járni többé, de legalább melletted marad, míg a mi fiaink mennek a halálba.

– Kérlek benneteket – válaszolta a paraszt –, ne ítélkezzetek rögtön. A fiaitokat besorozták a hadseregbe, az enyém itthon marad, ennyit tudunk mondani csupán. Isten tudja, hogy ez jó-e vagy rossz



Az életünk történései, eseményei mind-mind valamiért, valami okkal mennek végbe, csupán ha kimondjuk jó, vagy rossz, ez az ítélkezés, mert ítéletet mondunk saját magunk felett.

2011. november 20., vasárnap

Családi krónika

"Legszebb emlék a szeretet, melyet mások szívében hagyunk magunk után."
(Cicero)

Egy gyönyörű szép könyvet kaptam a páromtól, melyben a családfa kutatásom során fellelt adatokat összegyűjthetem, rendszerezhetem, mondhatnám: "illő környezetben" tárolhatom.

A Családi Krónika igényesen megszerkesztett könyv, melyben szép idézetek között előre rajzolt táblázatokba rendezhetjük az ősöket és utódokat, feljegyezhetjük a születési, házassági, halálozási dátumokat, illetve naplószerűen dokumentálhatjuk az eseményeket.

Remélem, gyermekeim és unokáim is kíváncsi-örömmel fogják lapozgatni és majd tovább szerkeszteni a Krónikánkat.


Ha valakit érdekel,  a Libri könyvesboltban is meg lehet vásárolni.

Néhány kép a könyvről, igaz nem túl jó sikerült képek, de ha valakit érdekel és elmegy, megnézi, azt hiszem nem szívesen hagyja ott, karácsonyra is nagyszerű ajándék lehet!







2011. november 19., szombat

Kekszes süti

Ezt a sütés nélkül készíthető kekszes finomságot a lányomtól tanultam, bár én apróbb módosításokkal készítettem el az általa megadott receptet.

Hozzávalók: 40 dkg háztartási keksz, 2 dl tej, 25 dkg margarin, 25 dkg porcukor, 5 dkg kakaó, 2-3 kanál vadszeder lekvár (vagy valami más különleges lekvár, ami otthon van)

Elkészítés:
A kekszet összetörtem, majd vízgőz felett habosra kevertem margarint a porcukorral.
Az olvadt margarinos cukorhoz még hozzáadtam a kakaóport és végül a tejet is hozzáöntöttem.
Az egész masszát ráborítottam az összetört kekszre, és összekeverve hagytam állni kb 20-30 percig, majd hozzáadtam a 2-3 kanál lekvárt, amivel szintén összekevertem és még továbbra is a tálban hagytam kb. negyedóráig.
A kihűlt masszát fóliával kibélelt őzgerinc formába formáztam és hűtőbe raktam.

Tálaláskor kókuszreszelékre borítottam, és a tetejét-oldalát is beszórtam vele.


Nagyon fincsi! Ajánlom próbáljátok ki!


2011. november 18., péntek

Viccek

Két rendőr elmegy az erdőbe, hogy karácsonyfát vágjanak maguknak. A térdig érő hóban gázolva órák hosszat keresik a megfelelő fenyőfát, de nem találják. A nap lenyugszik, feltámad a jeges szél, a távolban felvonyít valami állat.
Az egyik rendőr odafordul a másikhoz:
- Na, ebből nekem elegem van! A legközelebbi fát kivágjuk, akár fel van díszítve, akár nincs!


Két rendőr sétál a Balaton partján.
- Mennyi az idő?
- Hát még a szúnyog!


Három rendőr ül a kocsmában. Az egyik mondja:
- Én Pesten születtem.
- Én Óbudán.
- Én pedig kórházban.
- Mért, beteg voltál?


Rendőr bemegy a hangszerboltba:
- Kérném azt a piros trombitát és azt a fehér harmonikát!
Az eladó elgondolkodik és így szól:
- Nézze uram, a poroltót még leszedem a falról, de a radiátort, azt semmiképpen sem!


Két rendőr nézi a tv-ben a meccset. Az egyik kimegy sörért. Visszatér és megkérdi:
- Rúgtak gólt?
- Igen hárma!
- Kirúgta?
- Az elsőt Beckham a másik kettőt valami replay


A rendőrtiszti főiskolán az egyik jelölt megbukik.
- Mik voltak a kérdések? - kérdezi tőle a barátja.
- Az első, hogy hogyan halt meg Napóleon?
-És mit mondtál?
- Hogy leesett Waterlooról.
- Hát a második?
- Hogyan halt meg Rákóczi?
- És erre mit válaszoltál?
- Hogy beleesett a Rodostóba.
- És a harmadik?
- El kellett mondanom a Szeptember végént!
- Na mondd el!
- 29, 30, 31.
- Megvan a hiba! Szeptember csak 30 napos!

2011. november 16., szerda

Okosságok

A minap kaptam az alábbi okosságokat, azért az ilyen levelek elgondolkoztatják az embert, egy darabig megint jobban figyelünk ezekre a dolgokra..... bár azt hiszem, nem sokan vesszük a fáradságot, hogy teszteljük a leírtakat

Ez nem vicc!!


Kábítsák csak a népet!

-Én benyomok délelőtt 4, azaz négy rozé kisfröccsöt, délután ugyanebből 5-öt, hogy jól aludjak.

-A vizet saját ásott kutamból iszom 1969 óta gyerekeimmel együtt.

-A nyaralómba sem engedek be klóros szennyvizet ott is saját ásott kútból merítem.78 éves vagyok, a gyerekeim 42 és 38 évesek.


-Tojok a zöldségekre. Disznózsíros birkapörkölt.

-Csülkös velős pacal, ami belefér.

A doktornő meg nyaljon sót!

Nagyapám parasztkolbászon és szalonnán élt 92 évet.

Apám úgyszintén 86 évet, anyám 84 évet.

Ne meséljetek baromságot! Disznózsír és házi víz!



Egy doktornő írta hozzá ezt a megjegyzést:
Úgy vélem, amit ebben a levélben leírtak, sajnos megállja a helyét.



Más! Egy pohár Kólát szeretnél, vagy inkább egy pohár tiszta vizet?

A vízről:

Az emberek 55-65%-a krónikusan vízhiányos.
Az emberek 37%-ánál a szomjúságérzet annyira gyenge, hogy gyakran összetévesztik az éhségérzettel, ezért akkor is esznek, amikor csak egy pohár vizet kellene inniuk - sokan ezért híznak el. A Washingtoni Egyetem felmérése szerint egy pohár víz maradandóan csökkentette a diétázók 100%-ának éhségérzetét.
A nappali fáradtság első számú okozója a vízhiány.
Folyamatban lévő tanulmányok kimutatják, hogy a hát- és ízületi fájdalmakban szenvedők 80%-ánál naponta 8-10 pohár víz csökkenti a fájdalmakat.
Már 2% folyadékvesztés megzavarhatja a rövidtávú emlékezetet, nehézségeket okozhat az alapműveletek elvégzésénél, és összpontosítási zavarokat egy képernyő, vagy egy kinyomtatott oldal felfogásánál.
Naponta 5 pohár víz elfogyasztása 45%-kal csökkenti a vastagbélrák veszélyét, a mellrákét 79%-kal és 50%-kal kevesebb a rizikó a hólyagrákra.
Tényleg annyi vizet iszol, mint amennyi szükséges lenne? Általában 8-10 pohár víz minden nap elengedhetetlen.

A Coláról:

Vizsgáljuk meg a Coca-Cola-t. Az USA több államában a rendőrség baleseti helyszínelői 2 gallon (kb. 7 liter ) Cola-t visznek magukkal, hogy a baleseteknél az úttestre folyt vért azzal távolítsák el.
Ha egy steak-et egy tálba tesznek és Cola-val leöntik, két nap alatt feloldódik.
A WC kagyló tisztítása: önts bele egy dobozos Cola-t a kagylóba és hagyd ezt az igazi(?) csodaszert(?) egy óráig hatni, utána öblítsd le. A kagyló maradéktalanul tiszta lesz.
Rozsdafoltok eltávolítása egy krómozott felületről: dörzsöld be a felületet egy Cola-ba áztatott alumíniumfóliával.
Az autóakkumulátor pólusairól könnyedén eltávolíthatod a korróziót, ha egy doboz Cola-t ráöntesz. Figyeld, ahogy pezseg.
Egy berozsdásodott csavart könnyen meglazíthatsz, ha egy pár percig egy Cola-ba áztatott rongyot teszel rá.
Ha kenőanyagokat akarsz eltávolítani egy szövetből, önts bele a mosógépbe, a mosószer mellé egy doboz Cola-t, és futtasd le a programot.
Eltávolítja a szélvédő szennyeződéseit is.

*Hasznos információ:

A Cola aktív hatóanyaga a foszforsav, melynek pH értéke 2,8. Egy vasszöget négy nap alatt old fel.
A foszforsav kioldja a csontokban lévő kalciumot és hozzájárul a csontritkulás kialakulásához
A Coca-Cola szirupot koncentrált formában szállító tartálykocsikat különösen korrodáló, veszélyes anyagokat jelző táblával kell ellátni.
A Cola-t már 20 éve használják a teherautók motorterének tisztítására!
Szóval, mit szeretnél inkább, egy pohár tiszta vizet, vagy egy Cola-t?
Küldd tovább, hogy egészségesek legyenek Mindazok, akik fontosak számodra!

Ez a neurológus orvos azt is mondta, hogy ez a levél, ha eljut legalább 100 címre, szinte biztos, hogy legalább egy életet megment.
Én is beálltam a sorba, hogy eljusson 100 emberhez. Köszönöm, hogy elolvastad.
Remélem, továbbítod TE is!

2011. november 15., kedd

Van valaki, akinek meg kell bocsátanod?

„…bocsássatok meg egymásnak… ahogyan az Úr is megbocsátott nektek…” (Kolossé 3:13)

A legnagyobb hatalmat azzal gyakorolhatod a felett, aki megbántott, hogy megbocsátasz neki.

Amikor azt mondod: „Megbocsátok, és többé nem hozom fel ezt ellened”, akkor mindkét fél megszabadul a közöttetek fennálló negatív köteléktől. Sőt még ennél is több történik: ezzel magunkat is felszabadítjuk az „áldozat” szerepköréből.
Amíg nem bocsátunk meg azoknak, akik megsebeztek, addig nem tudjuk elengedni őket; magunkkal cipeljük őket, mindig ott vannak körülöttünk, mint a fejünk körül keringő viharmadár.
Az egyik legnagyobb kísértésünk, hogy ragaszkodjunk a haraghoz, amit ellenségeink iránt érzünk, ezáltal azonban az határoz meg minket, hogy ők megsebeztek.
A megbocsátás épp ezért nemcsak a másik felet szabadítja fel, hanem mi magunkat is! Ez az igazi szabadság útja. A megbocsátás azonban nem mindig jelent egyben felejtést is.
Lehet, hogy megbocsátunk valakinek, de annak az emléke, amit tettek, sokáig megmaradhat. Sebhelyként hordozzuk érzelmeinkben, sőt esetleg a testünkön is hordjuk fizikailag látható jelét.
A megbocsátás azt változtatja meg, hogyan emlékezünk. Az átokból így lesz áldás.

Amikor megbocsátjuk szüleinknek a válásukat, gyermekeinknek a szeretetlenségüket, barátainknak azt, hogy nehéz időkben nem álltak hűségesen mellettünk, a tanácsadóinknak a rossz tanácsot, a főnökünknek az igazságtalan bánásmódot, akkor nem kell többé magunkat olyan események áldozatának tekintenünk, amelyek fölött nincs irányításunk.

A megbocsátás lehetővé teszi, hogy visszanyerjük az erőnket, hogy az események ne keserítsenek meg, ne korlátozzanak be, és ne pusztítsanak el.


Van valaki, akinek meg kell bocsátanod?